top 5 szerda #4 – amiket év vége előtt el akarok olvasni

A heti top 5 szerda témát megint az eredeti listáról választottam, úgyhogy szerencsére (vagy nem? :D) nem igazán olvastam olyan beteg könyveket, amiknél azt tudnám mondani, hogy az író biztosan valami szer hatása alatt állt írása közben. Olyan könyv viszont van jó sok, amit még idén el szeretnék olvasni, top 5-öt választani belőlük viszont annál nehezebb. Annál bizakodóbb vagyok azonban, idén már most jóval többet sikerült olvasnom, mint tavaly; végre sikerült leküzdenem a jó sok ideig tartó olvasáskómát, ami eddig visszatartott és most már legszívesebben folyamatosan csak olvasnék (barátom legnagyobb örömére /s). De persze a rengeteg molyos kihívás mellett nem teljesen magam döntöm el, mit akarok olvasni (a Ki nevet a végén? kihívás pl. elég lekorlátoz, mivel címkék alapján lehet csak, és még jó sok könyvet el kéne olvasnom év vége előtt, hogy teljesíteni tudjam, ezért az a kihívás élvez elsőbbséget), de mivel sok átfedés van közöttük, ezért bízom abban, hogy legalább 4-et a listáról sikerül majd év vége előtt besuvickolni a menetrendbe. ;)

Calia Read: The Surviving Trace

Ennek a könyvnek a borítója fogott meg elsőként, akkor várólistára is raktam mindenféle plusz utánanézés nélkül, majd szépen-lassan elkezdett feltünedezni az általam követett molyok profilján és a blogos zónában is, meglehetősen jó véleményekkel. Úgyhogy rá is szedtem magam, hogy végre elolvassam a fülszöveget (:D) és megláttam, hogy időutazás aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaand I was lost. Imádom az időutazós témát, annak ellenére, hogy kezd lerágott csont lenni pl. doramákban (amikből sokat nézek, szóval most már igazán elegem lehetne belőle), de én még abszolút nem untam meg. A könyv NA, amely műfajból nem sokat olvastam, és amiket igen, azoknak sem sikerült megnyerniük, szóval hazudnék, ha azt mondanám, nem félek egy kicsit, de majd meglátjuk, hogy alakul.

Victoria Schwab: Egy kegyetlen dal

Nagyon imádom Schwabot, szerintem gyönyörűen ír, és remekül tud világot építeni, Az Archívum sorozata a mai napig egyik kedvencem, és bár az Egy sötétebb mágia könyveit nem sikerült száz százalékosan megszeretnem, a világ ott is nagyon hamar beszippantott. Az Egy kegyetlen dal egy jó kis disztopikus horror-fantasynak ígérkezik, és abban nem kételkedem, hogy ha más nem, a világ le fog venni a lábáról. (De molyon is csodálatos értékelésekkel nyitott, úgyhogy annyira nem aggódok. ;))

Gail Carriger: Soulless – Lélektelen
Ez a könyv teljesen véletlenül került fel a várólistámra, nem is hallottam még a létezéséről sem addig, mígnem a könyvolvasós japán órán az egyik barátnőm ebből tartott kiselőadást; a könyvből ugyanis készült egy manga is. Addig-addig győzködtek, míg úgy döntöttem, hogy ezt is felveszem a listára annak ellenére, hogy nem vagyok oda a vámpíros sztorikért, de az "igazi badass főhősnő" kifejezés, amivel próbáltak csábítani, igencsak kíváncsivá tett.

Steve Rodgers: In The Claws of the Indigen
Ennek a könyvnek az első része, a City of Shards volt életem első NetGalley ARC-je, és sikerült belenyúlnom, ugyanis nagyon tetszett a bevezető kötet. A lassú folyású sztori ellenére a világ hamar beszippantott, és nagyon sok potenciált éreztem a történetben, addig viszont nem akartam elkezdeni a második részt, amíg a harmadik ki nem jött. Elvileg az is még idén ki lesz adva, úgyhogy remélhetőleg év vége előtt nem csak a második, de a harmadik részt is sorra tudom majd keríteni.

Shea Ernshaw: The Wicked Deep
Úgymond rendhagyó könyv, erről ugyanis kb. semmit nem tudok, de olyan gyönyörű a borítója, hogy muszáj a kezembe vennem még év vége előtt. Annak ellenére, hogy már nem egyszer estem ilyesféle borító-fogságba, amikor is a gyönyörű külcsín után borzalmas olvasásélményt kaptam. De reménykedő vagyok. :D